Októberi ködös őszi hajnal

Októberi ködös őszi hajnal….

Vasárnap van… fázósan kecmergek ki a meleg takaró alól, reggel 5 óra. Csendben öltözöm, feleségem halkan szuszog még az ágyban, Talán azt álmodhatja,-nem normális ez az ember-! Csak 10 fokot mutat a hőmérő! Szedelőzködöm -megyek horgászni, a Kunsági csatornára. A csend mindent betölt, madarak is fázósan üldögélnek valahol, nincs kedvük „ beszélgetni”. Szomszéd kutyája néha vakkant egyet, talán az elmúlt éjszaka eseményei jutnak eszébe. Halk autózúgást hallok, az autó megáll a házam előtt. Megjöt„ Cápa” barátom az állandó horgásztársam, akivel több éve együtt horgászom. A mai napon most ő a soros az autóvezetésben., Érezhető hogy itt van az ősz a nyakunkon, párás, ködös az idő. Az felkelő nap nehezen tudja elűzni az éjszakai, az utakra leszálló égi sóhajokat.

Nem sok ember van még az utakon, kevés az autó. Halkan szól a rádió, közben beszélgetek „ alkalmi „ sofőrbarátommal”. Egyeztetünk hogy is legyen, milyen legyen hol is lenne jó, csukát szeretnénk fogni. Elhagyjuk a várost, a köd nem oszlik néhol lassú tempóval haladunk a célunk felé a Kiskunsági öntöző főcsatornához.. Jó egy óra múlva meg is érkezünk Szalkszentmárton térségébe ahol a csatorna kanyargós ága folyik. Az első leágazásnál ahol a híd is található lekanyarodunk és bemegyünk az erdei útra, követve a csatorna folyását. Ott talán jó lesz! – szólok neki-várj megnézem -Jónak tűnik a hely-!mondom és irányítom a kocsit hova parkoljon. A „ Kuni” lassan folyik, a víz sima, csak az erdő fái siratja a lehulló leveleit. Kipakolunk-és megpróbálunk kishalat fogni a csukázáshoz. Nem is sokat várat magára, szinte egyszerre fogunk halat, mind a ketten, de sütni való keszegek… nagyok….próbálkozunk tovább apró csippentések, a cájgon de óvatossak a keszegnépség. Végre egy kisebb keszeg amit fel is rakok csalihalnak, barátom is fogott egy kisebbet. Ő is bedobja csukára. Közben fogott egy kapitális „ naphalat” alig fér el a tenyerébe, majd még kettőt az aprajából. Ez még nem csuka-mondom neki! A „ kapitális naphal”

Röhög „ Cápa” azt mondja tegyem az akváriumba, különben is legalább volt egy jó húzásom, egyébként ez is hal!! Én vezetek…. mondja! Te szerencsés „ örökös második”… feleltem és vigyorgok egy jót. Megállt minden, semmi kapás, semmi „ maszatolás” csak a levelek hullanak rendületlenül a partra és a vízbe. Itt az ősz. Lassan felveszi ezerszínű köntösét az erdő. Valahol a fák között szarkák cserregnek egymással, visszhangzik az erdő. Megunom, szólok barátomnak menjünk egy másik helyre 4 órája horgászunk és 3 halat fogtunk fejenként. Beleegyezik, azt mondja tud egy jó helyett kicsitt arréb. Jó mondom, és pakolom össze a horgászfelszerelésemet. Csukázóbotomat összerakom, keszegezőmet is pakolom. Barátom is ezt teszi, hirtelen beszól nekem… Te… nem látom a csukázó-úszómat… Hm…!! TE ezen van egy kis csuka..mondja de bement a hínár alá….! Biztos egy kis „ bicska” mondja … TE ez nem is kicsi..jó kettes biztos megvan! Ugratom.. hogy azért a hínárt ne számolja bele! Wazze ez nem is kicsi válaszol..na erre odamegyek megnézem ezt a hínáros-„ bicska”-csukát. Feszül a zsinór.hajlik a bot, ez tényleg nem lehet kicsi… lehúz vagy 5 métert hirtelen. Meglátom!! TE „ Cápus” ez egy nagy csuka komolyan….húú elkapott a versenyláz.. Drukkolok hogy jól akadjon, ne hogy elmenjen. Itt van már a partközelbe, mikor kiugrik a vízből, csak úgy fröcsköl a „ Kuni” vize, és újra beront a nyílt vízre! Ba….meg ha ezt elrontod te is mész utána!- mondom barátomnak. Bameg ezt azért nem gondoltam volna, semmi kapás nem láttam, semmi húzás, bekapta és megült a hínár szélén!-mondja barátom. Észre sem vettem. Lassan kifáradt már a csuka,-látjuk. Szép nagynak tűnik a vízben! „ lassan kifáradt már”…..

Megadta magát.. kifáradt, Ő már a mienk. Kiveszem a vízből és bámulom milyen szép ragadozó. Ez igen..mondom.. Te szerencsés horgász, örökösmásodik -nyomom neki a zrikát, de azért gratulálok a szép halához, úgy 4 kilósra saccolom. Lefényképezem!-mondom neki- majd kapsz egy képet róla. Én már összepakolva várom hogy ő is elrakja a botját és az utolsó pillanatban fogott szép csukáját. „ Cápa” és a csukája

Berakjuk az autóba a cuccainkat és elindulunk, megnézzük azt a jobb helyett amit említett. Hátha nekem is lesz ekkora szerencsém egy ilyen halhoz. Kiérünk a főútra nem sokára egy lejáró tűnik fel.

Elég romantikusnak tűnik, nádasok szegélyezett part enyhén folyik a víz a kunsági csatornában. Kiszemelek egy jónak tűnő helyett és bevetem a keszegező szerelésemet. Rögtön kapás és egy szép bodorka a zsákmány. Vissza a vízbe a szerelést, és egy újabb úsztatás után megint egy szép keszeg.” Cápus” ide kellett volna jönnünk rögtön reggel!-szólok neki -már több halat fogtam itt 10 perc alatt mint ott!!-Igen mondja-de én ott csukát akartam fogni!-és jót röhög.-Bameg -Te tudatlan amatőr örökös második- mondom neki a betanult szövegünket!! Jókat nevetünk ezen. Közbe jönnek a keszegek neki is, nekem is folyamatossan. Jót szórakozunk, teli lassan a halasvödör. A nap is kisütött, jól esik a melegsége. Tiszta az égbolt, fent egerészőölyvek keringnek, néha élessen hangzó kiáltásukat hallani. A csend a nyugalom átjárja testem minden porcikáját, enyhe fáradtság vesz rajtam erőt. Délután kettő van már. Odaszólok barátomnak…-megyünk? Én is pont ezt akartam kérdezni!.szólt a válasz. Pakolunk újra… még egy fotó ….és hazafelé vesszük az irányt!! Köszönjük„ kuni” köszönöm neked ezt az ………..” októberi ködös őszi hajnal-t”……..

Kiskunsági Főöntöző-csatorna. V.-csatorna.. Szalkszentmárton térségében.