Fekete ponty története

A fekete ponty története….

Egész héten gondolkodtam hova kellene menni hétvégén horgászni. Erre bejött a nem várt lehetőség!-telefonon keresett -„ Cápa” a postáshaverom!.-„ Te figya!! 3 napja hívlak, vagy dobd el, vagy dugd fel, de valamit csinálj a telefonoddal mert nem érlek utól” így kezdte a mondókáját! Képzeld van egy ügyfelem akinek nap mint nap kézbesítem a leveleket, közben beszélgetek vele, erről arról, a horgászatról is,… erre benyögi nekem,..hogy van neki saját tava, Solt után a Szelidi-tó környékén. Na ne viccelj mondtam, barátomnak!! De-de..várj hagy mondjam tovább,” Pista bácsi”, mert úgy hívják az „ öreget” meghívott menjek le hozzá-gondoltam ha van kedved szólok… ezért hívlak!-Eh simán van kedvem!, ragyogott a képem az örömtől-legalább megnézem már milyen egy saját tavacska ahol horgászni is lehet-mert ugyebár ott csak a „ tulaj” horgászhat!”-Akkor vasárnap reggel 6-kor nálad vagyok”-mondta Józsi, jah és nem bealudni, mert szét rúgom a valagad!..és letette a telefont. Alig vártam a hogy vasárnap legyen és induljunk Solt felé! Bepakolás, indulás. A régi 51-es úton haladtunk, elhagytuk Dunaharasztit-Kiskunlacházát, az idő szépnek ígérkezik, forgalom alig van. Távolabb a Duna jobb oldalán Dunaújváros sziulettje emelkedik ki a horizonton, és a lakótelepek, fehéres-szürke emeletes épületei adnak valami féle támpontott, merre is folyhat a Duna. Elérjük Solt városát és gyorsan át is utazunk rajta, nincs sok autó, emberek is itt-ott láthatók. Vasárnap van. Letérünk a főútról, a Szelidi-tó a célpont, arra van Gombolyag ahova meg kell érkeznünk! Érdekes nevű falucska ez!- rögtön egy kismacska jut az eszembe, ahogy egy fonal-gombolyaggal játszik, mintha egy kis egér lenne az!-mosolygok-Mire gondolataimat újra összeszedtem, már kis is van írva, Gombolyag- egy nagy kavicsos út szeli át a falut, jobbra balra dűlőutak vannak, nem sokan lakják! Egy kukoricás mellett haladunk el, és balra egy ház – rendes út nincs- kitaposott kijárt füves részen haladunk- ez visz be a házhoz. Régi parasztház de nagyon „ akurátussan” van felújítva-látni rajta hogy a gazdája nem spórolt az anyaggal..és a pénzzel… Bár már nincs nagyon korán, redőny leeresztve- fél nyolc van -mindenhol csend és nyugalom, csak egy loncsos kutya bújik ki a kukoricásból nyakán egy idétlen nagy nyakörvvel, azon még idétlenebb nagy karika. Meg is jegyzem rögtön „ Te figyelj ezzel egy tehenet ki lehetne kötni”-figyel minket… mi is Őt..nem akarjuk hogy nagy ugatásba kezdjen, odadobok az útközben vásárolt pogácsából neki, nem sokat teketóriázik- bekapja.-szerintem rágás nélkül lenyeli-!és két méterre tőlünk leül. Na gondoltam” legalább vasárnap tiszteletére lakjál jól” még két pogácsa a barátságom jutalma, ez már neki is tetszik már csóválja a farkát. Józsi szól be „ ne a kutyát etessed menjünk nézzük meg a tavacskát”! A háztól 20 méterre van a tavacska, háta mögött igazi nádasrengeteg húzódik, átgázolni rajta lehetetlen, olyan mint a Velencei-tó nádasai. Megnyerte a tetszésemet egyből- én is- elfogadnám, a tavacska egyébként nem nagy kb 70 méter hosszú 15-20 m széles lehet. Szerelésünket gyorsan összerakjuk és elkezdünk horgászni..nemsokára azonban elered az eső csak úgy zuhog, Gyorsan megyünk az autónkhoz, útközben találkozunk Pista bácsival a vendéglátónkkal, hozza a kezében a kávésbögrét nekünk.. Már várt minket… Ő is kiváncsi már hol lehetünk, cudar az ídő odakint. Kölcsönössen bemutatkozok neki, beinvitál a házába, közben kint szakad az eső! Előkerül az otthonról hozott „ guggolós-pálinka”. Jól esik ebben a zord időben. Mire kibeszéljük magunkat tellik az idő, az eső is eláll! Gyerünk horgászni tovább. Megyünk vissza a kis tóhoz, alig dobom be az úszós készségemet már viszi is a hal…” Ajajj -nem is kicsi” mondom….ez egy ponty, de milyen ponty??mikor elősször megpillantom!-ennek milyen érdekes sötét fekete színe van, nem is láttam ilyet, néha a soroksári -kisdunán az öreg dévérek ilyen hasonló, sötét szinűek. Érdekes ritka, illetve nekem. Meglepett a dolog, ritkán tapasztaltam ilyet, néztem is mint” rozi a moziban” Újra csalizom a horgot, alig 50 cm – es a vízmélység, bent ülök a nádasban, csak egy nyiladék van előttem itt horgászom. Halkan csobban az úszó, rögtön be is áll a beállított mélység. Közben Józsi barátom halk ” anyázását” hallom, már másodjára dobja rá a nádra az úszóját! Jót röhögök rajta! Mozog az egész nád tőlem pár méterre szitkokat szór Józsi, a zamatos magyar cifra káromkodások özönét zúdítja a” szegény nád ra””!-ha tudná mit jelent a felmenő-lemenő anyai-apai ágon a „ Rákóczi – téri” lenge öltözetű hölgyek tömkelege- rögtön elengedné Józsi úszóját-horgát! Beszakadt másodjára is, halkan kuncogok, felajánlom a hortobágyi puszta több km-es” se fa se nád” című lehetőségét, de rögtön elküld engem is a „ picsába”-erre még jobban röhögök. Hoppá-kapás van!!-feszülten figyelem mi lehet az..tolja lassan emeli, majd lehúzza, bevágok. Felvísít az orsó, húzza a hal folyamatossan.menne be a nád alá. Nem engedem, erőteljessebben húzom vissza a veszélyes helyről.-Józsi is látja a viaskodásomat.”-szól hozom a szákot”- mondja. Mélyen húz a hal, ereje teljében van, igazi nádi pontyra saccolok. Mondom barátomnak-ez hosszú menet lesz, vékony a zsinór nem lehet nagyon” kekeckedni vele” Kivárási alapon fárasztom, engedem, húzom mire egyszer feljön a vizszínére, és vesz egy nagy „ slukkot” az augusztusi frisss levegőből. Egyből megszelidül, már nem annyira „ okoskodik, csinál még egy-két kört, és Józsi jó alámerítésének köszönhetően megvan a 2,5 kg-os nádipontyom!-Örülök neki.-Újra csalizom, és halkan pottyan a zsenge-kukoricás csalival feltűzütt horog, abban a pillanatban már feszül is a zsinór – mi ez-??..ez nem lehet igaz!!feszül a zsinór hajlik a bot és egy erős húzás után lagymatagon fityeg a horgászzsinór,, Se úszó, se horog, se ólom!! Na most én mondom a szokásos” rákóczi-téri” szöveget!! Józsi röhög és nyomom a külterületi cifrázott káromkodások legjobbik változatait, de ez már nem lesz meg hiába nyomom neki az „ apait anyait”. Elment. Miközben újra szerelek Józsi akaszt egy kettes pontyot, szépen szákolja- nyomja a dumáját… látod…” látod így kell ezt csinálni!!” Mondom neki így van!még horgászok egy kicsit veled és úgy fog kinézni a nádas- mint decemberben a karácsonyfa, mivel már két úszód fityeg a nádon!” Röhögünk mind a ketten…! Lassan pakolunk… 4 halunk van már..elég volt mára -messze van még Budapest.

Még egy utolsó pillantást vettünk, a tavacskára és kellemes érzéssel vágunk neki a visszafele vezető útnak!