A Greenpeace szerint Magyarország sikerrel állt ki az uniós halászati reform mellett

Európai Unió halászati ügyekben illetékes minisztereinek szerda kora hajnalig tartó vitájában, az EU halászati rendszerének módosításáról.

A közlés szerint a fő kérdés az volt: meddig támogatja még az unió az óceánokat "kifosztó" ipari flottákat.

A tárgyalásokat figyelemmel kísérő Rodics Katalin, a Greenpeace közép-kelet-európai halászati szakértője úgy fogalmazott: "február elején az Európai Parlament megnyitotta az utat egy fenntartható, ökológiailag is megfelelőbb és jóval több munkahelyet jelentő halászati rendszernek. A mostani tárgyaláson a német, dán, svéd, osztrák miniszterek mellett a magyar küldöttség kiállásának köszönhető, hogy továbbmehet a megkezdett folyamat".

A mostani halászati gyakorlat sem természeti szempontból, sem pedig gazdaságilag nem életképes - állítja a Greenpeace. Az ipari halászflottákat kizárólag az EU-támogatások tartják életben.

A halászati reform célja, hogy a jelenleg gyorsan fogyatkozó halállományok hosszú távon fenntartható szintre tudjanak regenerálódni. Ennek érdekében a halállományokhoz igazítanák az EU halászflottájának kapacitását, támogatnák a kishalászokat és a kisebb környezeti károkkal járó módszereket, megtiltanák a nehezebben eladható halak visszadobásának pazarló gyakorlatát valamint tiltanák az EU-s flották európai vizeken kívüli rablóhalászatát is.

Az óceánok megóvásának ügye a mostani szavazással még nem zárult le. Márciusban a három uniós jogszabályalkotó szerv, a tanács, a bizottság és a parlament között folytatódnak a tárgyalások. A soros ír elnökség ígéretet tett arra, hogy még júniusban végleg lezáródhatnak a Közös Halászati Politika reform tárgyalásai - tartalmazza a közlemény.