Miért is érdemes több halat enni?

Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás évente négy kilogramm fejenként. Európa más országaiban ezzel szemben húsz kilós az átlag.

A húsok közül a halhús a legegészségesebb a szakemberek szerint. Az ünnepek alatt is a legnépszerűbb hal a ponty ami a teljes magyar haltermelés 85 százalékát adja. A haltermelés összesen 24 ezer hektáron működik Magyarországon. A karácsonyi ünnepek alatt fogy el az évi termelés 40 százaléka.

1. Vitaminok: a halhús A, D, B₁₂, B₁, B₂ vitaminokat tartalmaz és kisebb mennyiségben niacint, pantoténsavat (B₅-vitamin) és E-vitamint.

A-vitamin
Szükséges a látás folyamataihoz, a bőr épségben tartásához, a zavartalan növekedéshez, a csontok fejlődéséhez és a védekezéshez a különböző fertőzések ellen.

D-vitamin
Szükséges a kalcium és a foszfor felszívódásához, a csontképződés folyamatához, fejlődéséhez, gyógyulásához és a csontritkulás megelőzéséhez.

B₁₂-vitamin
Szükséges a fehérje/szénhidrát anyagcseréhez és a vörösvértestek képzéséhez.

B₁-vitamin
Szükséges a szénhidrát anyagcseréhez, a főbb energiaszolgáltató folyamatokhoz, az idegek működéséhez, az idegrendszer energiaellátásához és a szívműködéshez.

B₂-vitamin
Szükséges a zsírsavak lebontásához, szénhidrátok anyagcseréjéhez, a szöveti légzéshez, a méregtelenítéshez és a nyálkahártyák épségének a fenntartásához.

Niacin (B₅-vitamin)
A legújabb kutatások szerint a niacin egy természetes koleszterinszint-szabályozó anyag.

Pantoténsav (B₅-vitamin)
A B₅ vitamint széles körben alkalmazzák, hogy javítsák az általános egészségi állapotot, továbbá hogy megnöveljék a hosszan tartó fizikai aktivitásból adódó stressz elleni védekezőképességet.

E-vitamin
Szükséges az antioxidatív folyamatokhoz, az öregedési folyamatok gátlásához és a nemi működéshez.

2. Zsírtartalom: a halhús zsírsavösszetétele kettős kötést tartalmazó telítetlen zsírsavakból áll.

Az ember a zsírsavakat elsősorban különböző növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok) veszi magához. A kőkorszakban az emberek a napi energiaszükségletük kb. 25%-át fedezték zsír formájában, ma ez az arány 40-50%. Ezen belül is a telített zsírok mennyisége nőtt, míg az egyszeresen, de különösen a többszörösen telítetlen zsírsavaké jelentősen csökkent. Míg korábban a kétféle zsírsav aránya a kívánatos 1:1-1:2 körül volt, addig ma 4-5-ször több telített zsírt fogyasztunk, mínt elődeink.

Míg a telített/telítetlen zsírsavak aránya már régóta ismert problémákat okoz, azt csak néhány éve tudjuk bizonyosan, hogy különös jelentősége van a telítetlen zsírsavakon belül az omega-3/omega-6 aránynak. Az ideális az 1:3-1:5 volna, ezzel szemben a civilizált világban szokásos, rosszul összeállított étrend 1:10-1:30 arányban tartalmazza ezt a két fajta zsírsavat. A helyes arány visszaállításához omega-3 zsírokban gazdag étrendet (len, dió, mogyoró, repce, tengeri halak) javasolnak az orvosok és táplálkozástudományi szakemberek. Az összes elfogyasztott omega-3 zsírsav mennyisége napi 1-1,5 g körül lenne ideális, a fenti arányok megtartásával.

Míg omega-3 és omega-6 (cisz-)zsírsavakra egyaránt szüksége van az emberi szervezetnek, addig a zsírok mesterséges kezelése során keletkező transz-zsírsavak kifejezetten károsak, ezért ezek fogyasztása lehetőleg teljes mértékben kerülendő. A transz zsírsavak valószínűleg még károsabbak a szervezetre (szív- és érrendszeri megbetegedések, magas koleszterinszint okozói), mint a természetes telített zsírok.

3. Ásványi anyagok: kálcium, magnézium, foszfor, vas, réz. A tengeri halakban jód is található.

Kálcium
A kalciumbevitel csökkenti az étkezés utáni zsírfelszívódást.

Magnézium
Szükséges az energiatermeléshez, az izmok és az idegrendszer működéséhez és a fogak, csontok felépítéséhez. Aki stresszes életmódot él, nehéz fizikai munkát végez, annak különösen oda kell figyelnie a megfelelő mennyiségű magnézium pótlására.

Foszfor
A foszforban szegény étkezés mellett csontlágyulást okozhat.

Vas
Hiányában csökken a hemoglobintermelés, a vér nem lesz képes elegendő oxigént szállítani, ezért az izmok munkavégző képessége csökken.

Réz
Rézhiányban a vas nem tud beépülni a hemoglobinba, tehát vérszegénység alakul ki, emellett gyengül az immunválasz, csökken az érfalak rugalmassága, növekszik a vér LDL-koleszterinszintje. Ez utóbbi az érelmeszesedés egyik hajlamosító tényezője. A réz részt vesz a melanin képzésében, így fontos a megfelelő bőr és haj pigmentációhoz is.

Jód
Alapvetően a sejtek oxigén felvételét segítik elő, ezáltal a táplálék fő elemeinek sejtszintű hasznosítását szabályozzák. Hiánya szellemi és fizikai elmaradottsághoz, golyvához és csökkent pajzsmirigyműködéshez vezet.