Az első lépések

csukak
Az még hagyján, hogy félórás kínlódás után rá kellett jönnöm, hogy az elektromos motort erre a csónakra bizony nem fogom feltenni. Szerencsére ekkorra már a dög nehéz akkumulátort is bekínlódtam a billegő csodajárműbe. Utána hol evezve, hol csak az evezővel lökdösve magam a keskeny folyosókon keresztül fel-alá bóklászom a vízen, hiszen először vagyok itt. A növényzetből, illetve az azon látható nyomokból ítélve nagyon kevés a víz a tóban. Bár sok helyen nem ér le az evező, a jobbnak tűnő részeken talán araszos lehet a víz. Az egyik vízben álló bokor alatt valami meghajtja a kishalakat. Elkezdem összerakni a botot. Amikor az orsó után kezdek kotorászni, kicsit elfeketedik előttem minden. Csak az egyik orsómat találom, azt, amelyiken egy nagyon gyorsan süllyedő Teeny T300-as zsinór van. Pont a legjobb az alig húszcentis vízhez! Mivel fogalmam sincs, hogy az autóban vagy otthon hagytam az úszó zsinórral felszerelt orsót, nem evezek ki a parkolóig, inkább horgászom azzal, ami nálam van. Az viszont most már biztos, hogy csuka fronton el vagyok átkozva... Mindegy, átfűzöm a zsinórt a gyűrűkön. Nagyon tiszta a víz, süt a nap, úgyhogy egy nem túl feltűnő, szürke bunny bug-ot kötök fel. Eláztatom a csónak mellett, egy ideig ide-oda huzigálom és gyönyörködöm a műremek mozgásában. Ha ezt sem kapja el... Amennyire tudom, precízen körbehorgászom a bokrot, amelyik alatt folyamatosan hajt a csuka. A süllyedő zsinór szépen viszi a nagy legyet, végül is egész jól el tudok vele horgászni, hiszen a zsinór lefekszik a fenékre, a légy meg szépen jön közvetlenül felette. Mivel úgy tűnik, nem tudom kicsalogatni a rejtekhelye alól a halat, minden mindegy alapon bedobok a bokorba. Szerencsém van, nem akadok el. Éppen kihúzom az ágak közül a legyet, mikor mintha kicsit megpúposodna a víz mögötte. Már érzem is, ahogy odaver a hal a bunny-nak. Talán kilóhúszas lehet, boldogan eresztem vissza. Utána fogok még öt darabot. Bár a legnagyobb is csak másfél kiló, nagyon örülök. Régen vártam erre a napra. Valami elkezdett működni.

Talán másfél évvel a pötrétei horgászat előtt vettem az első 8-as botomat, azóta próbáltam léggyel megfogni azokat a halakat, amikre addig pergettem. Azaz csukát, süllőt, feketesügeret. Jó dolgomban a harcsázástól már csömöröm volt, köszönhetően az életvitelszerűen folytatott "pózásnak", valami újra, valami érdekesebbre vágytam. Úgyhogy a harcsáknak nem kellett tartani a legyeimtől. Bár a felszerelés kiválasztása nem sikerült a legjobban elsőre, illetve mai szemmel visszanézve a légy-problémát is erősen túlkombináltam, a legnagyobb gond mégiscsak a dobás volt. Ennek ellenére működött a dolog. Meglepően sok süllőt fogtam, bár nem nagyokat. A kizsarolt, lepusztított csatornák viszonylag szépen adtak feketesügeret, amik szemmel láthatóan lelkesedtek a sosem látott csalikért. De a csuka valahogy nem akart összejönni. Fogtam pár apróságot néha, de ahhoz képest, hogy némelyik légy mennyire fantasztikusan jól mozog a vízben (mintha csak csukaszájba lenne teremtve), szánalmasak voltak az eredmények. Pedig meg voltam győződve róla, hogy ennél a halnál van a legnagyobb esély arra, hogy legyezőbottal megközelítsük, vagy akár túl is szárnyaljuk a pergetés eredményességét. Végül is igazam volt, csak meg kellett várni, amíg beérik a dolog. Itt sem volt egy NAGY TITOK, hanem az apró részletek álltak össze egésszé.

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8

0 hozzászólás

Hozzászólások

õszögpusztai horgász verseny 2009 05 16 gyomaendr Abu Garcia Ruby Crest 902 ML ponty karász lesõ harcsa Fenyvesto csikkirály karasz tenyesztese majus szivacs csali bojtosúszolyu maradvány hal kishalak Füstölt halas rösti tartás Lazacos tortilla Baggin waggler paloc-to kecskemét záportározó-tó shmano FOX Butt Cap botvégtartó kupak brennbergi víztározó mori halastó hogaszengedely arak területi engedély dunaharaszti