Márna
Tudományos neve: Barbus barbus
Angol neve: Common Barbel
Leírás
Nyílthólyagu halak rendjének pontyfélék családjába tartozó halnem. A márna Európa számos édesvizében õshonos, számos példánya él még Ázsiában illetve a Távol-Keleten. Hazánk vizeiben két faja él, egyik a rózsás márna a másik a Petényi márna. A Petényi márna tiszta vizû patakokban él, nevét Petényi János Salamonról kapta. A rózsás márnától igen könnyû megkülönböztetni, mert a farok alatti úszója eléri a farok úszó vonalát.
Sebes folyású, oxigénben gazdag, mély vizeket kedveli. A teste izmos, nyúlánk és hengeres, oldalról enyhén lapított. A szája alsó állású 2 pár bajuszszállal és húsos ajakkal. Zöldesbarna a háta és zöldes-fehéres testén apró pikkelyek vannak. A hasa sárgásfehér, úszói vöröses színûek.
Az ún. márna szinttáj jellemzõje a kavicsos aljzat, közepes átlátszóság, gyors áramlású szakaszok.
Testhossz és tömeg
Ötéves korára eléri a 40 centiméteres legkisebb kifogható hosszúságot és az 1-2 kilogrammos súlyt. Hazánkban maximálisan a 4-6 kg-os súlyt éri el.
Szaporodás
Ívása május-június hónapban zajlik az áradások után, rendszerint oxigéndús, köves aljzatú helyeken. A hegylábaknál a hidegebb vizekben ez júliusra is áthúzódik. Az ivarérettséget 4-5 éves korában éri el. Az ikrások testtömegenként 3000-9000 ikrát érlelnek ami összehasonlítva más halakkal igen csekély. A márna ivadékok 6-8 nap alatt kelnek ki.
Horgászati szabályozás
Horgászati tilalmi ideje: május 2 - június 15
Legkisebb kifogható méret: 40 cm
Táplálkozás
Táplákozása változatos, étrendjébe a tartozik a víz fenekén élõ álca, csiga, féreg amelyek után állandóan turkál. Elfogyasztja a vízzel sodort táplálékot és a fiatal halivadékot is. Szívesen tartózkodik a szennyvízbefolyások utáni vizeken, hídlábak mögött, patakok, folyók egyesülése utáni szakaszokon. Leharapdálja a kövek algaszõnyegét a húsos ajkai segítségével. Nyári melegben a fenéken levõ búvóhelyeit csak éjjel hagyja el.
Márnahorgászat
A márna kiváló spothal. Horogra leggyakrabban 1/2-1 kg-os példányok akadnak. Vizeinkben eléri a 4-6 kg-os súlyt is. Hazánkban a Dráván, Duna és Tisza (Szolnok, Szeged) egyes szakaszain eredményes a fogása de sikeresen horgászható a Rábán és a Körösökön is. Márnára horgászni augusztus végétõl november közepéig érdemes.
Márna horgászmódszerek:
Legeredményesebben fenekezõ készséggel (végólmos fenekezés, csúszó ólmos fenekezés) horgászhatunk. Az ólom súlyát úgy érdemes megválasztani, hogy az a sodrás által eljusson a meder valamelyik mélyedésébe. A meder kövei közt olyan mélyedéseket találhatunk amely a márna állandó tartózkodási helye lehet mivel nem szívesen hagyja el állandó élõhelyét. Csalinak sajtdarabkát, csontit (amennyi a horogra felfér) használjunk. Horgásszák még a megállított szereléket rakós bottal, bolognaival, görgetõ horgász módszerrel is. Etetését finoman végezzük, a nagy etetõgombocok fenékre érésétõl elriadhat. A parton is csöndben kell maradnunk és lépéseinkre is vigyázzunk! Kapása intenzív, sokszor a berántásra sem nagyon marad idõ. Horgászatához erõs damil és szerelék szükséges mert még a kisebb példányok is szívósan védekeznek. A horog a vastag szájszélben stabilan meg szokott akadni.
Rekordok
A magyar márna rekord 8,1 kg a Felsõ-Tiszából 1993-ban. A Dnyeperbõl 16 kg-os márnát is sikerült kifogni.
Magyar nevek
bráma, harcsaponty, havasi márna, marcihal, marczi hal, mártikeszeg, merenne, nagy-marczi, rózsahal, rózsamárna, tótkecsege, tótkeszeg, zsidóhal
Étkezés:
Húsa szálkás de ízletes. A márna ikrája mérgezõ, fõleg ívási idõszakban, fogyasztása nem ajánlott!
5 hozzászólás
Hozzászólások