Fenékjáró küllő

Leírás
Nevét bizonyára onnan kapta, hogy a vízfenéken elhelyezkedő küllőcsapat tagjai fejüket egymás felé fordítva a kerékküllőkre emlékeztető alakzatot adnak ki.

Folyóvízi életmódhoz alkalmazkodóan a test megnyúlt, oldalról és a hasi részen enyhén lapított. A hát viszonylag magas, a fej mögött enyhén, majd később hirtelen emelkedik, a hátúszó után ismét meredeken lejt. A fej zömök, rövid és magas. A száj alsó állású, vastag húsos ajak veszi körül. A száj szegletében 1-1 hosszában erősen variábilis bajuszszál található, amely hátrasimítva sohasem ér tovább a szem hátsó szélének vonalánál. Az orr elég nagy, a szemek közepes nagyságúak és a fejtetőhöz közel ülnek.

A hátúszó rövid és magas, kezdete majdnem a hasúszó alapja felett van, szegélye enyhén homorú. A farokúszó mélyen kivágott. A faroknyél rövid, magas, oldalról erősen lapított, szélessége kisebb, mint a magassága. Cycloid pikkelyei nagyok, puhák. Az oldalvonal a test közepén majdnem egyenes vonalban halad. A tarkóról és mellről elég gyakran hiányzanak a pikkelyek. Testének alapszíne szürkéssárga enyhe csillogással, a hát sötét barnásszürke, a has fehér. Oldalán fekete foltok találhatók egy sorban, számuk 6-14 között változó. Az úszók áttetszőek, a hát és a farokúszó sugarai feketén pettyezettek.

Megtalálható minden folyóvízben és homokos aljzatú állóvízben.

Testhossz és tömeg
A fenékjáró küllő testhossza maximum 15-16 cm-t érhet el és 15-25 g tömeget. A legnagyobb példány 22 cm 226 g-os volt 8 éves korában.

Szaporodás
Ivarérettségét - kis termetű halfaj lévén - viszonylag korán, 2-3 éves korban éri el. Ívási időszakban, áprilistól-júniusig az ivarérett egyedek színezete élénkebb, a tejeseken apró nászkiütések jelennek meg. Csapatosan ívik 20-30 cm vízmélységű, köves-kavicsos, vagy vízinövényzettel benőtt területeken ahol a víz hőmérséklete eléri a 17^oC fokot. Az ikrás éjszaka rakja rá ikráit kövekre és vízinövényekre. Az ikrák 7-30 napon belül kelnek ki.

Horgászati szabályozás
Magyarországon védett!

Táplálkozás
Kisebb csapatokban jár táplálék után. Kezdetben kerekesférgekkel, apró plankton-rákokkal táplálkozik. A kifejlett egyedek táplálékát férgek, rákok, puhatestűek, rovarlárvák, fonalas algák és az élőhelyén előforduló más halfajok ikrái alkotják.

Magyar nevek
göbhal, gobhal, goboly, göcs, gruz, gulur, hajas kövihal, héjjas kövihal, kőhal, küllő, sármászó szakáll, tergélye