Bagolykeszeg

Leírás
Szájára boruló tompa orra alapján lehet felismerni és megkülönböztetni a lapos keszegtől. Szeme nagyobb mint a többi keszegfajtáé de a feje apró a testéhez képest. Teste oldalról lapított, háta sötétszürke és oldalai ezüstösen csillognak. A hasa fehér és úszói sárgásszürkék. Hát, farok és alsó úszója feketén szegett. Húsa szálkás ezért nemigen fogyasztják. Az Abramis nemhez tartozik a dévérkeszeggel (Abramis brama), a lapos keszeggel (Abramis ballerus) illetve a karika keszeggel (Abramis bjoerkna) együtt. Sok európai nyelvben (angol, német, dán, svéd, francia, portugál, spanyol) "dunakeszegnek" vagy "dunadévérnek" nevezik.

Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok mérete 30-35 cm, 0,60-0,80 kg

Szaporodás
Négyéves korában válik ivaréretté. Ívási ideje Magyarországon májusban van, ilyenkor nagy csapatokba verődik.

Horgászati szabályozás
Horgászati szabályozás alá hazánkban nem esik.

Táplálkozás
Táplálékát elsősorban a vízfenékről gyűjtögeti amik szúnyoglárvák, rovarlárvák, apró kagylók lehetnek.

Horgászat
Akárcsak a többi keszegfaj a bagolykeszeg is megtalálható minden nagyobb folyó vagy állóvizünkben, Európában a Fekete tengerbe ömlő folyókban mindenhol előfordul. Csapatosan él és szereti a gyors folyású kavicsos partszakaszok fenekét. Finom úszós és fenekező készséggel, csaliként gilisztával vagy csontival fogható. Általában dévérezés közben kerül a horogra.

Magyar nevek
Bagókeszeg, bagoly, baglya, száp, szápókeszeg.