Bojtosúszójú maradványhal

bojtosuszo maradvanyhal

Tudományos neve: Latimeria chalumnae
Angol neve: Coelacanth

1938-ban került elő egy eleven példány Dél-Afrika partjainál, pedig ezt a fajt már 80 millió éve kihaltnak tartották. A tudomány ezeket a halakat tekinti a szárazföldi gerincesek őseinek mert a rojtos végű páros úszóikat a testükhöz izmos, pikkelyekkel borított nyél kapcsolja, ami azonos eredetű a négylábú állatok végtagjaival. Úszóhólyaguk segítségével a levegőből is képesek lélegezni. 60-70 méteres mélységben él.

1938 óta többször sikerült egy-egy példányt kifogni de a hal továbbra is rendkívül ritkának számít.

A bojtosúszójú halak alosztálya az evolúció kutatása szempontjából az egyik legfontosabb csoportnak tekinthető. Legkorábbi fossziliáik az alsó devon időszakából származnak (kb. 300 millió éve), virágkorukat a karbonban élték (kb. 200 millió éve). Egyetlen ma élő fajuk a bojtosúszós maradványhal. A kihalt rokonai, nagytestű (1.5-2m) mélytengeri ragadozók, elevenszülő fajok, elzsírosodott úszóhólyaggal és koponyaüregüknek csak 1%-át kitöltő (kb. 3g) aggyal.

A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szerepel.

2007 május 19-én újra kifogták egy példányát Indonéziában észak Sulawesi mellett. Yustinus Lahama az indonéz halásznak a szomszédjai mondták, hogy ez egy igen különös hal és ezért egy különálló halmedencébe tette bele ahol 17 órán keresztült élt még az 51 kg-os és 1,31 méter hosszú őshal. Utoljára 2001-ben került elő egy példánya Kenyában ami 77 kg-os példány volt. A kutatók szerint tudományos szempontból ez a legérdekesebb halfaj mivel 400 millió éve van fent.

0 hozzászólás

Hozzászólások

Star Baits Amnesia horog szoros patak oroszlányi tó teknős majoranna elõke kõtés Tonhalfélék TECHNO Technopufi MEGA abu cardinal 66 orsófarkú hal bógánccsal feder horgászbot paprikás kárász területi engedély tápiószecső hókony haltelepites salmo jerkbait játák napijegy nagykanizsa torony tó horgász területi engedély őrbottyán csuka filmek napijegy hársasberek vérteacsai horgászegyesület