Sőregtok

Tudományos neve: Acipenser stellatus
Angol neve: Starry sturgeon

soregtok
Leírás
A folyamszabályozások előtt a Dunában Pozsonyig, a Tiszában Tokajig fordult elő. Utolsó hazai példányát 1965-ben Mohácsnál fogták a romániai vaskapu erőmű megépítése előtt. A magyar vizekből végleg kipusztult halfajnak tekinthető. Élőhelye az Adriai-, Fekete-, Kaszpi-, Azov-i, Égei tenger és a tengerekbe ömlő folyók.

A fajnév a latin csillag (stella) szóból ered. A teste karcsú, megnyúlt, orsó alakú. A sőregtok ormánya feltűnően hosszú, kissé felfelé hajló, középen nagydarabon hiányzó alsóajka és egymástól különálló oldalvértjei vannak. Ez a faji bélyeg jól elkülöníti a többi tokfélétől. A vértsorok között kicsiny csillag alakú csontlemezek vannak, egyik népies neve - a csillagos tok - is erre utal. A hátoldali vértek közül a harmadik a legnagyobb, a vérteken sugárirányú sávok vannak és erős tüskék, amelyeknek csúcsa a farok felé irányul. A szájnyílás keresztirányú, szélessége a fej szélességének 60-65 %-a. Az alsó ajak középen megszakított. A bajuszszálak rövidek, nem rojtozottak. A hátúszó mélyen bevágott, a farokalatti úszó tompa vagy kissé bevágott. A mellúszó első sugara gyengén fejlett. A test színe a hátán egészen sötét, barnásfekete, az oldalán valamivel világosabb. Hasa fehér. Némely egyed fahéjbarna vagy hamuszürke a hátoldalán, ezek oldalvértjeinek közelében a test színe sárgásfehér. A folyóvízi életszakasz során az egyedek általában világosabbak, mint a tengerben. Teljesen édesvízi életmódra áttért forma a sőregtok esetében ismeretlen.

Testhossz és tömeg
Az ikrások jelentősen nagyobbak, mint a hasonló korú tejesek. 13-14 éves korukban a nőstények 143-145 cm hosszúak, tömegük 11-12 kg, az azonos korosztályú hímek testméretei kisebbek, 134-136 cm és 7-8 kg. Növekedése az első négy évben elég gyors, később lelassul. Maximálisan elérhető kor 35-40 év. A szakirodalom szerint 220 cm-es testhosszt és 68 kg-os tömeget is elérhet.

Szaporodás
Az ívásra vonulás ideje szerint leírtak tavasszal és ősszel vándorló formákat, előbbi populációja sokkal nagyobb a Volga és az Ural vízrendszerében. A folyószabályozások jelentősen csökkentették a faj ívóhelyének kiterjedését. Változott a vonulás ideje és útvonala. Ma már ívóhelye a többi tokfélétől eltérően a folyók alsó szakaszán, a torkolatvidékhez közelebb helyezkedik el. Vízterülettől függően ívása tavasztól egészen nyár végéig elhúzódhat. Az optimális ívási hőmérséklet 10-15 oC között van. Megfigyelték, hogy a Duna vízrendszerében mind a migrációs, mind pedig az ívási ideje a viza és a vágótok megfelelő periódusa után van. Ivarérettségét hamarabb éri el, mint a többi tokféle. A Kuban folyóban az először ívó ikrás sőregtokok 7, a tejesek 5 évesek. Az ovulált ikrák átmérője 2,7-3,2 mm, tömege 10-14 mg. Ikráit a folyók kavicsos, köves, 1,1-1,9 m/sec áramlási sebességgel jellemezhető szakaszain rakja le. A kelés a víz hőmérsékletétől függően 4-6 nap. Az ivadék legfeljebb 2-3 hónapot tartózkodik az édesvízben.

Horgászati szabályozás
Védett faj!

Táplálkozás
A fiatal sőregtokok első táplálékát rákok, rovarlárvák, árvaszúnyogok alkotják. Az idősebb példányok, a puhatestűek mellett, apró gébféléket is fogyasztanak.

Magyar nevek
sőreg-tok, csillagostok, halak királya, királyhal, síreg, sőreg, vizipárducz

1 hozzászólás

Hozzászólások

2010. 12. 27. 21:13
õshonos hal!!!
papzugi holzág törpeharcsa elûzése a horogtól letoltheto horgasz filmek Líviai twisterező orsó harcsás vizek horgásztó uriban nyeletöfékes dédestapolcsány Amurpaprikás boat FISHING BOX Caddy pergetoláda csabaszabadi homokbanya pontyívás Chondrostoma genei hatvani horgászto Engedély kiadása Veker csatorna szentanapuszta-tó kapási idő adria halvilaga kisrebel Tótszerdahelyi-tó dmc tó vac