Sima tok

Tudományos neve: Acipenser nudiventris
Angol neve: Fringebarbel sturgeon

sima tok
Leírás
Az etimológia szerint a latin elnevezésből a fajnév csupasz hasút jelent, ugyanis a test érdes tapintású oldalához képest a has egészen sima. A test nyúlánk, az orr viszonylag rövid. A száj nem nagy, kerekded, szélessége a fej szélességének 60-65 %-a. Az alsó ajak nem megszakított. A homlokvonala meredeken emelkedik az első hátvértig, amely a legnagyobb és tompa háromszög alakú. A test itt a legmagasabb. A bajuszszálak hengeresek, rojtozottak, hátrasimítva csaknem elérik a felső ajkat. A csontvértek között nem találhatók kicsiny csontlemezek. A hát szürkészöld, vörhenyesbarna, az oldaluk világosabb. A hasoldal sárgásfehér, az úszók zöldes színűek. Az ikrások általában szignifikánsan nagyobbak, mint a hímek. Vonulási idejük alapján 4 formáját különböztetik meg, az ívásra tavasszal, nyáron és ősszel a folyókba vándorló, valamint a Duna és az Ural vízrendszerében teljesen édesvízi életmódra áttért nem vándorló populációkat.

Élőhelye a Duna medencéje, Mohács felett már nagyon ritka. Áramláskedvelő faj, nagyobb és tisztább vizű folyókban él, de sajnos ritka. A tengeri egyedek feljárnak ívni a Kaszpi tengerbe ömlő folyókba.

A múlt század végén még a Kárpát-medence több folyójának lakója volt, Herman (1887) szerint a Dunán kívül előfordult a Drávában, a Tiszában, a Vágban, a Körösben, a Marosban és a Zagyvában, az utóbbi évtizedekben csak a Tiszából és egy horgászfogás alapján a Drávából (1990) ismeretes.

Testhossz és tömeg
Súlya általában 8-10 kg, életkora nem ritkán eléri, vagy meghaladja a 30 évet. Az irodalmi adatok alapján a maximális életkora közel negyven év lehet, amikor kb. 2 m-es és 40-50 kg-os. Hazánkban a legnagyobb példányt 1940-ben Ercsinél fogták, a hossza 170 cm, tömege 32 kg volt. Növekedési üteme hasonló a vágótokéhoz, az első éves halak kb. 23-29 cm hosszúak és 40-60 g tömegűek.

Szaporodás
A sima tok eredetileg tengeri hal, de ívni az édesvizekbe járnak. A Magyarországon található egyedek a romániai vaskapu erőmű megépülése után nem tudtak visszatérni a tengerbe, valószínűleg alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez és már nem vándorolnak, így egész életüket édesvízben töltik.

Ivarérettségüket az ikrás egyedek 12-14, a tejesek jóval korábban 6-9 éves korukban érik el. A nőstények csak minden második, harmadik évben ívnak. Az ovulált ikrák 1,6-3 mm átmérőjűek és 11-13 mg tömegűek. A dunai populáció 10-15 °C mellett március-május időszakban ívik, a folyó kavicsos, homokos mederrészein. Az ikrákból kb. 5 nap után kelnek ki a lárvák. A fiatalok a tenger felé vezető útjukat mintegy 1 év alatt teszik meg, ahol még hosszabb idő a torkolat brackvizében töltenek el. Súlya általában 8-10 kg, ritkán 40 kg felett. Hosszú életű faj, életkora nem ritkán eléri, vagy meghaladja a 30 évet.

Horgászati szabályozás
Magyarországon védett!

Táplálkozás
A faj táplálékát a Dunában legnagyobb részt kérész- és egyéb rovarlárvák, valamint rákok és puhatestűek alkotják, de megdézsmálja a többi tokféle ikráját is. A Kaszpi-tenger kifejlett egyedeinek elsődleges tápláléka a fenéken élő gébfélék.

Magyar nevek
színtok, szín-tok

0 hozzászólás

Hozzászólások

békésszentandrás területi engedély gyoma snajder to-fisch kunszállási tó KEREKTÓ Kabai horgásztó oneteto Dam Super Natural picker gólem Neopren botösszefogó pánt match úszok pergető horgászat budai part cifrato szabadbatyán torzsáskeszeg feltolós úszózás SHIMANO Lesath 300H balinfilmek hosszuréti patak nagybirkás gorcs engedély nélkül horgászható babéc