Vágó tok

Tudományos neve: Acipenser güldenstaedti
Angol neve: Russian sturgeon

vago tok
Leírás
A faj J. A. Güldenstädt, a Szentpétervári Akadémia természetbúvára után kapta nevét. Teste megnyúlt, orsó alakú. Feje vaskos, széles. Bajuszszálai rövidek, nem rojtozottak, hátrasimítva nem közelítik meg a szájat. Az orr viszonylag rövid, tompa, egy kissé kerekített. A bajuszszálak rövidek, simák, hátrasimítva az eredési pontjuk és a felső ajak közötti távolság feléig érnek. A szájnyílás keresztirányú, kicsi, szélessége a fej szélességének kb. 65 %-a. Az alsó ajak középen megszakított, a felső ajak közepén jellegzetes nyereg található. Színe rendkívül variábilis. Hátoldala szürkésfekete, piszkoszöld, szürke, kivételesen citromsárga. A fiatal egyedek hátoldala kék, hasoldala fehér. Vértjei a többi tokfélénél nagyobbak. A vágótok volgai és dunai formája között antigének alapján meglehetősen nagy különbséget találtak. A különbségek némely morfológiai mutatókban is megnyilvánulnak, pl. a kopoltyútüskék számában.

A folyamszabályozások előtt az ívásra vándorló vágótokokat hazánkban is halászták, de a faj jelentősége sohasem volt a vizáéhoz hasonlítható. Ritkasága következtében nálunk ma már semmilyen jelentősége nincs.

Oroszországban Nyugat-Szibériáig honos, de megtalálható az Urálban és a Volgában is. A volt Szovjetunió tokhalászatában a vágó tok játssza a legfontosabb szerepet, ezért mesterséges szaporítással és ívóhelyeinek védelmével igyekeznek állományát gyarapítani.

Szaporodás
A szezonális rasszok e tokféléknél is kimutathatóak, őszi és tavaszi vándorló alakokat lehet elkülöníteni, amelyek jelenlétét a Duna vízrendszerében is bizonyították. A két forma egymástól eltérő jellegű területen ívik. A vándorlást már ősszel megkezdő egyedek a késő téli hónapokban, februárban-márciusban, a tavasszal vándorló példányok mintegy két héttel később, valamivel melegebb vízben ívnak. A Volga szabályozása után a folyóban egy nem vándorló, teljesen édesvízi életmódra áttért formáját is kimutatták. A Vaskapu elzárása után is jelentkező szórványos fogások alapján a Duna esetében is feltételezhetjük ezt a lehetőséget. Az őszi forma ikrásai 11., tejesei pedig 9. életévükben válnak ivaréretté, a tavaszi formához tartozó egyedek közül a 10-12 nyaras korosztályba tartozó ikrások és a 7 nyaras tejesek ívnak életükben először. A mély vizű (4-24 m), kavicsos, köves mederszakaszokon ívik, ahol az áramlási sebesség 1-1,5 m/sec. A folyószabályozások bizonyos mértékben változtattak az ívóhely választásának vonatkozásában. A mély vizű kavicsos helyeken kívül, a kisebb mellékfolyók torkolata közelében sekély vízben, homokos aljzaton is egyre gyakrabban figyelik meg ívását.

Horgászati szabályozás
Magyarországon védett!

Táplálkozás
A fiatal vágótokok táplálékát döntő részben apró, fenéklakó rákok alkotják. A nagyobb példányok már kisebb halakat (gébféléket) is fogyasztanak. Növekedésük viszonylag lassú, a Dunában ívó állomány egyedei 11-12 éves korukban érik el az 1 m-es testhosszúságot és a 10 kg-os testtömeget. Mintegy ötven évre lehet becsülni a maximálisan elérhető életkorukat, amikor is testméreteik meghaladják a 250 cm-t és a 100 kg-ot.

Magyar nevek
halszűke, szűkehal, tetelmestok, vészhal, orosz tok

Bélyegek vágó tokkal
A vágó tok jelentőségét Kelet-Európában a fajról mintázott bélyegek is bizonyítják.
vago tok belyegvago tok belyeg
vago tok belyegvago tok belyeg

0 hozzászólás

Hozzászólások

szentes lapistó pedzo gumizasa horgász napijegy szank orsódob horgászképek filakovo hogyan rögzitem az orsóra a zsinort mikoli horgászto BIC Evezolapát 220 KRYSTON Loaded engraulis önsúlyózó SPRO TeleFinesse 600 spiccbot területi engedély kettős körös úszótest syluris horgászbolt Rapala Original Floater F11HS FISHING BOX Caddy pergetoláda peremvarosi TRABUCCO S-Force XPS Surf Cast 25 tiszaalpár süllõ piaci ára begecsi tarozo horgász területi engedély balaton