A hal fárasztása...
Te hogyan horgászol a legszívesebben?
Valamikor régen, még 3.00-as teleszkópos fenekezõ bottal, nem éreztem, hogy milyen egy 2 kg-os ponty fárasztása. Hosszú várakozás, majd kapás, bevágás, tekerés némi pumpálással, zsupsz már kint is a hal. Fél perc sem telt, attól függõen, hogy mennyire messzire horgásztam. Késõbb rájöttem, hogy én nem ezért szeretnék kijárni horgászni. Bár egy nagyobb hal kifárasztása nagyobb izgalommal járt, de olyan ritkán sikerült nagyobb halat fogni, hogy arra kár volt várni 0,35-ös zsinórral, 2-es horoggal. Mert hiába finomítottam a szerkón, csak könnyebben meglépett a hal.
Egy ismerõssel közösen pecáztunk, aki bevezetett a "finomszerelékes" horgászat rejtelmeibe. Elõször fogtam a kezemben feeder botot, s döbbenetes volt a különbség már a fárasztásnál. Meglepõdtem, mennyire érzékeny a cucc, s csak ámultam, hogy "csak" 0,20-as zsinór volt az orsón. Arról nem is beszélve, hogy a horog is olyan picike volt, amirõl el nem tudtam képzelni, hogy nagy halat is lehet vele fogni. Szembetûnõ volt a különbség, én a durung botjaimmal jóformán semmit nem fogtam. A havernél meg folyamatos volt az akció. Kisebb nagyobb halak jöttek szépen sorban. Élveztem a halak fárasztását, mert szinte az utolsó pillanatig küzdöttek, hosszú percekbe telt egy-egy testesebb halacska megfogása. Az volt a csúcs, amikor egy 8-as körüli amurral sikerült összeakadni. Korábban egy ekkora hal, már régen megtépett, mikor a partközelében próbáltam megszákolni, most vígan kivédetem minden kirohanását, s végül kezes bárányként sikerült a szákba terelni.
Nem is kellett nagyon gyõzködni, hogy a következõ pecára, már saját feeder bottal készültem. Bele telt ugyan egy kis idõbe, hogy magam is hasonló eredményeket érjek el. Mert a feeder bot még önmagában nem elég, tudni kell, hogyan érdemes használni. De az elsõ pozitív élmények annyira nagy hatással voltak rám, hogy szinte rabjává váltam a pecának. A korábbi évi 2-3 horgászathoz képest, mostanában amikor csak tehetem, kint vagyok a vízen.
Minél többet horgászik az ember, annál többet tapasztal, több ismerõsre tesz szert, akik újabb és újabb módszerekkel ismertetik meg. Kinyílt a világ, s szerencsésnek mondhatom magam, mert nem ragadtam le egy "fenekezõs" hagyományos (ma már kicsit uncsi) horgászatnál.
5 hozzászólás
Hozzászólások
Mostanában szinte csak a pickerrel horgászok. Elég nagy tartalékokkal rendelkezik, mindenhol elfér. Aféder kicsit keményebb, ezért jobban lehet érezni a halat rajta, viszont a picker meg jobban dolgozik... Igazából teljesen mindegy, mert mindegyik egy fegyver...
Nekem is hagyományos "durung" fenekező botjaim voltak, de két éve kaptam karácsonyra egy 3,9-es daiwa proteus feedert.
Eleinte úgy féltettem, hogy nem mertem elővenni. Sokszor magammal vittem, és mégsem használtam. Aztán csak rávettem magam, és megváltozott a világ! :) Azóta észrevettem több alkalommal is, hogy a mellettem ülők jobbra, balra, és szembe sem fognak semmit, én pedig ha mást nem is sikerül fognom (ami mellesleg azért ritkán fordul elő), a keszegeket aprítom rendesen, míg a körülöttem pecázó hagyományos fenekező sporik, csak lesnek irigykedve. És nem tavon, szó sincs róla! A Tiszán, a Jászsági-főcsatornán, és hasonló holtágakon. :)
A bloghoz is hozzászólva.: Igen a fárasztás is határozottan élmény vele!
Szólj hozzá! A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!