Miért is érdemes több halat enni?

Magyarországon az egy fõre jutó halfogyasztás évente négy kilogramm fejenként. Európa más országaiban ezzel szemben húsz kilós az átlag.

A húsok közül a halhús a legegészségesebb a szakemberek szerint. Az ünnepek alatt is a legnépszerûbb hal a ponty ami a teljes magyar haltermelés 85 százalékát adja. A haltermelés összesen 24 ezer hektáron mûködik Magyarországon. A karácsonyi ünnepek alatt fogy el az évi termelés 40 százaléka.

1. Vitaminok: a halhús A, D, B12, B1, B2 vitaminokat tartalmaz és kisebb mennyiségben niacint, pantoténsavat (B5-vitamin) és E-vitamint.

A-vitamin
Szükséges a látás folyamataihoz, a bõr épségben tartásához, a zavartalan növekedéshez, a csontok fejlõdéséhez és a védekezéshez a különbözõ fertõzések ellen.

D-vitamin
Szükséges a kalcium és a foszfor felszívódásához, a csontképzõdés folyamatához, fejlõdéséhez, gyógyulásához és a csontritkulás megelõzéséhez.

B12-vitamin
Szükséges a fehérje/szénhidrát anyagcseréhez és a vörösvértestek képzéséhez.

B1-vitamin
Szükséges a szénhidrát anyagcseréhez, a fõbb energiaszolgáltató folyamatokhoz, az idegek mûködéséhez, az idegrendszer energiaellátásához és a szívmûködéshez.

B2-vitamin
Szükséges a zsírsavak lebontásához, szénhidrátok anyagcseréjéhez, a szöveti légzéshez, a méregtelenítéshez és a nyálkahártyák épségének a fenntartásához.

Niacin (B5-vitamin)
A legújabb kutatások szerint a niacin egy természetes koleszterinszint-szabályozó anyag.

Pantoténsav (B5-vitamin)
A B5 vitamint széles körben alkalmazzák, hogy javítsák az általános egészségi állapotot, továbbá hogy megnöveljék a hosszan tartó fizikai aktivitásból adódó stressz elleni védekezõképességet.

E-vitamin
Szükséges az antioxidatív folyamatokhoz, az öregedési folyamatok gátlásához és a nemi mûködéshez.

2. Zsírtartalom: a halhús zsírsavösszetétele kettõs kötést tartalmazó telítetlen zsírsavakból áll.

Az ember a zsírsavakat elsõsorban különbözõ növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok) veszi magához. A kõkorszakban az emberek a napi energiaszükségletük kb. 25%-át fedezték zsír formájában, ma ez az arány 40-50%. Ezen belül is a telített zsírok mennyisége nõtt, míg az egyszeresen, de különösen a többszörösen telítetlen zsírsavaké jelentõsen csökkent. Míg korábban a kétféle zsírsav aránya a kívánatos 1:1-1:2 körül volt, addig ma 4-5-ször több telített zsírt fogyasztunk, mínt elõdeink.

Míg a telített/telítetlen zsírsavak aránya már régóta ismert problémákat okoz, azt csak néhány éve tudjuk bizonyosan, hogy különös jelentõsége van a telítetlen zsírsavakon belül az omega-3/omega-6 aránynak. Az ideális az 1:3-1:5 volna, ezzel szemben a civilizált világban szokásos, rosszul összeállított étrend 1:10-1:30 arányban tartalmazza ezt a két fajta zsírsavat. A helyes arány visszaállításához omega-3 zsírokban gazdag étrendet (len, dió, mogyoró, repce, tengeri halak) javasolnak az orvosok és táplálkozástudományi szakemberek. Az összes elfogyasztott omega-3 zsírsav mennyisége napi 1-1,5 g körül lenne ideális, a fenti arányok megtartásával.

Míg omega-3 és omega-6 (cisz-)zsírsavakra egyaránt szüksége van az emberi szervezetnek, addig a zsírok mesterséges kezelése során keletkezõ transz-zsírsavak kifejezetten károsak, ezért ezek fogyasztása lehetõleg teljes mértékben kerülendõ. A transz zsírsavak valószínûleg még károsabbak a szervezetre (szív- és érrendszeri megbetegedések, magas koleszterinszint okozói), mint a természetes telített zsírok.

3. Ásványi anyagok: kálcium, magnézium, foszfor, vas, réz. A tengeri halakban jód is található.

Kálcium
A kalciumbevitel csökkenti az étkezés utáni zsírfelszívódást.

Magnézium
Szükséges az energiatermeléshez, az izmok és az idegrendszer mûködéséhez és a fogak, csontok felépítéséhez. Aki stresszes életmódot él, nehéz fizikai munkát végez, annak különösen oda kell figyelnie a megfelelõ mennyiségû magnézium pótlására.

Foszfor
A foszforban szegény étkezés mellett csontlágyulást okozhat.

Vas
Hiányában csökken a hemoglobintermelés, a vér nem lesz képes elegendõ oxigént szállítani, ezért az izmok munkavégzõ képessége csökken.

Réz
Rézhiányban a vas nem tud beépülni a hemoglobinba, tehát vérszegénység alakul ki, emellett gyengül az immunválasz, csökken az érfalak rugalmassága, növekszik a vér LDL-koleszterinszintje. Ez utóbbi az érelmeszesedés egyik hajlamosító tényezõje. A réz részt vesz a melanin képzésében, így fontos a megfelelõ bõr és haj pigmentációhoz is.

Jód
Alapvetõen a sejtek oxigén felvételét segítik elõ, ezáltal a táplálék fõ elemeinek sejtszintû hasznosítását szabályozzák. Hiánya szellemi és fizikai elmaradottsághoz, golyvához és csökkent pajzsmirigymûködéshez vezet.

0 hozzászólás

Hozzászólások

napijegy kiskunfélegyháza humor amerikabol horgásztó debrecen horgászkötések kuttyogatasrol-videok perect Páhoki csatorna GAMAKATSU 5314N jászponty Lazachamburger öreg túr engedély Folyáséri tavi amurozás fűzött kishal versenyek felfújható horgászkajak Hegyeshalmi bányató Fogas molnárné módra dunavölgyi-föcsatorna pistrank Majonézes garnélarák X-Press Távdobó orsó horgász napijegy csárdaszállás dobo