Halászléfőző bajnokság Balatonszárszón

A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség támogatásával hirdették meg a balatonszárszóiak a Kárpát-medencei Halászléfőző Magyar Bajnokságot, s harminc csapat indult szombaton a versenyen. Jöttek a Tisza, a Duna, a Körösök, a Dráva mentéről és persze Szlovéniából, Horvátországból, Erdélyből, Szerbiából, de még Kárpátaljáról is. És az eredményhirdetésen mindenki úgy búcsúzott, hogy eljönnek jövőre is.
A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség támogatásával hirdették meg a balatonszárszóiak a Kárpát-medencei Halászléfőző Magyar Bajnokságot, s harminc csapat indult szombaton a versenyen. Jöttek a Tisza, a Duna, a Körösök, a Dráva mentéről és persze Szlovéniából, Horvátországból, Erdélyből, Szerbiából, de még Kárpátaljáról is. és az eredményhirdetésen mindenki úgy búcsúzott, hogy eljönnek jövőre is. A fődíjat egyébként a drávaszögi (Horvátország) csapat vitte el.

Az időjárás megkegyelmezett a halászléfőző mestereknek, hiszen tűzgyújtáskor már csepegett, de aztán leszámítva két kis záport nem zúdult a versenyzők nyakába. A balatonszárszói strandon állították fel a bográcsaikat a csapatok, s miután majd mindegyik fölé sátor is került, az eső nem zavart be. A Bajai jópofa srácok már tíz éve eljárnak a kisebb-nagyobb versenyekre, ahogy Bíró Antal meséli és bár imádják nyársra húzni a 10 kilós süllőt és tokhalat is, halászlében verhetetlenek. Amikor felforralják a vizet, amiben már benne van a hagyma és a hal, beleteszik a paprikát, s utána 30 perc-40 perc alatt kész a lé. Igaz nem szabad megállítani, utántölteni és lobogó tűzön kell főzni. Az egyik titka a bajai lének, a paprika, amely Kalocsa környékéről való és nem úszik a tetején, hanem eltűnik benne. A másik a gyufatészta, amely természetesen házilag készül. Úgy is eszik, hogy először megpakolják a tányért tésztával és csak 3-4 tányér lé után szednek halat.

Egy bográccsal odébb találtam az egyik tiszacsegei csapatot, amit Szalai János vezetett. A mester kilenc éve vezeti a tiszacsegei halászcsárdát, amely 2012-ben a "Legjobb tiszai halászcsárda" címet is kiérdemelte. S arról is híresek, hogy az ételeik 80 százaléka valóban halból készül. Kínálnak ők haltepertőt, füstölt harcsát és olajos harcsát lilahagymával, lepcsánkát füstölt hallal és persze süllőt roston, harcsa gyrost, harcsapaprikás kapros túros csúszával. Szárszón korhely halászlét főztek, s ahogy Szalai mester elmesélte, nagyon egyszerű a receptje csak jókedvvel kell elkészíteni. Tehát az alapléhez, amit keszegből, kárászból és pontyból főznek, tejfölös, citromos, mustáros szószt habarnak és az megadja a savanykás ízét, mondhatom fenséges. Szalai mester meséli, hogy Somogyból való, dolgozott a Dráva és a Balaton mellett, s mindenütt más levet főznek, de nem is szabadna versenyeztetni, mert egyik finomabb, mint a másik.Tiszacsegén egyébként akkora kultusza van a halnak, hogy július első hétvégéjén mindig megrendezik a halászlé ünnepét.

A hódmezővásárhelyiek szegedi halászlét főznek, ahogy Varga László, a Fekete sas étterem séfje meséli, s állítja, hogy ők egy XVIII. századi recept alapján készítik. Saját kitalációjuk a haltejes derelye, tehát ők használnak betétet a szegediekkel ellentétben, így egy kicsit inkább a bajaiak felé húznak. A hagymát sertészsíron pirítják, ebből nem engednek, mert a hagyomány az hagyomány. Versenyen kívül készítettek fokhagymás, savanyú káposztás túros csúszát, amely egy pillanat alatt tűnt el, mert aki ott volt a környéken, mind meg akarta kóstolni.

A Kovac Carda is eljött, vagyis Sipőcz Árpád és csapata Csúzáról. Ott ahol a Duna és a Dráva összeér, a szlovén-szerb-horvát háromszögben van a magyarlakta falu, s azon a vidéken is nagyon szeretik a pontyból, harcsából és csukából készült halészlét. Átjárnak a pécsiek, harkányiak, villányiak is, így Sipőcz úr 1991 óta megél a halból. Náluk nincs alaplé, nem passzírozzák a halat. Szárszón a csodájára jártak a Csiptetős pontynak. A hátánál felbontott hal két részét pálcikával kifeszítik a hal szemén át. Sóval, vegetával és paprikával megszórják és ahogy a séf mondja, egy órát melegítik, egy órát sütik. Ritka jó csemege, különösen a ropogósra sült,halcsont közeli részek. Nem csodálom, hogy a pécsiek Sipőczék főztjéért néha átrándulnak a horvát határon is.

Minden verseny véget ér egyszer, a kóstolásokba is belefáradhat a zsűri, bár a Lukács István, háromszoros Oscar-díjas mesterszakács által vezetett grémium derekasan birkózott a jobbnál-jobb halászlevekkel és mindezt úgy tettek, hogy nem tudták melyiket ki főzte, hiszen számok alapján értékeltek. Az eredményhirdetés már nem a Balaton-parton, hanem a Csukás Színházban volt, ahol Forschner Rudolf gasztronómus ismertette a végeredményt, a bronz, ezüst és arany fokozatokat. A fődíjat a horvátországi drávaszögi csapat kapta. Dorogi Sándor, Balatonszárszó polgármestere zárszavában elmondta, hogy maga sem gondolta volna, amikor meghirdették a versenyt, hogy a halászlének ilyen varázsa van. Az első hívó szóra több száz kilométerről jöttek a csapatok és jövőre Szárszó visszavárja a versenyzőket, ahogy szívesen látnak majd mindenkit az augusztusi Lecsófesztiválon is.

MTI

0 hozzászólás

Hozzászólások