Jövőre először rendezik meg az Országos Vadász Horgász Napot

Országos Vadász Horgász Napot rendeznek a jövőre, március 29-én - jelentette be Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke szerdán Budapesten, az Országházban sajtótájékoztatón.

Hozzátette: az első alkalommal megrendezendő eseményre a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum megnyitása alkalmából kerül sor. A múzeum nemcsak a magyar vadászat, hanem a horgászat történetét is bemutatja.

Emlékeztetett: az Országos Vadász Horgász Nap megrendezését az indokolja, hogy mintegy 60 ezer szervezett vadász és mintegy 340 ezer szervezett horgász van Magyarországon. Így ezek a szabadidős tevékenységek a családtagokkal együtt mintegy 1,5 millió embert érintenek. A vadászat és a horgászat széles körű társadalmi megismertetése szintén fontos szempont volt az esemény meghirdetésekor.

Megjegyezte, 2014-et követően minden évben, március utolsó szombatján rendeznék meg az Országos Vadász Horgász Napot.

A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy a vadászat esetében az utóbbi időben sikerült lebontani a bürokráciát, vagyis több könnyítésre is sor került. Példaként említette, hogy a fegyvertartáshoz és a gépjármű-vezetői engedély megszerzéséhez már elegendő egyetlen orvosi vizsgálat. Emellett az orvvadászat - hasonlóan az orvhalászathoz - mint büntetőjogi kategória bekerült az új büntető törvénykönyvbe.

A horgászatot szabályozó új jogszabály szintén mérföldkő ezen a területen - hangoztatta Semjén Zsolt, mivel az új törvény a horgászattal kapcsolatban kimondja: a természetes vizeket alapvetően horgászok kezelik.

Külön is kitért a vadászok, horgászok, természetvédők együttműködésének fontosságára. Kiemelte az élőhely-fejlesztés jelentőségét, azaz, hogy minél több horgászatra alkalmas vízfelület és vadászatra alkalmas terület - erdő - legyen. A médiumok figyelmét is felhívta arra, hogy széles körben mutassák be a magyar vadászati és horgászati kultúrát. Példaként hozta a gasztronómiai lehetőségek ismertetését.

Szűcs Lajos (Fidesz) - a halgazdálkodásról szóló törvény gazdája a frakcióban - többek között azt tartotta fontosnak elmondani, hogy a jogszabály megalkotása során el kellett dönteni: a tisztességes halászok, horgászok országa lesz-e Magyarország. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a tisztességes emberek pártján áll. Azaz nem engedi meg, hogy a vizek partján valaki tisztességtelen módon járjon el. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy a nemzetgazdaság szempontjából is fontos ágazat fejlődhessen.

Szabó Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke szerint a magyar horgászok és a kormány szándéka találkozott a természetes vizek halállományának és a természet állapotának védelmében, fejlesztésében. Hozzátette: a horgászat szeretete, művelése életforma és viselkedéskultúra is egyben.

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke arra emlékeztetett, hogy a magyar vadászok hosszú ideje vártak arra, ami az utóbbi 3-3 évben történt. Például a bürokrácia csökkentését - a fegyvervizsga eltörlését -, vagy az orvvadászat büntetőjogi kategóriává való minősítése. De a magyar vadért is sokat kell még tenni például az apró- és nagyvad-gazdálkodás fejlesztéséért - mondta.

Czirák Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) stratégiai főosztályának munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a biológiai sokféleség megőrzése fontos Magyarországon. Ezért készült el az a következő hét évre szóló stratégiai program, ami a biológiai sokféleség megőrzését célozza az országban. Szabó Ferenc, a VM vadászati osztályának vezetője kiemelte: minden, a területen dolgozó szakember azért dolgozik, hogy a jövő nemzedékei ugyanazt az élővilágot és élőhelyet kaphassák meg, amit mi megörököltünk.

MTI

0 hozzászólás

Hozzászólások