Gátak veszélyeztetik az Amazonas erdeit és halait

Az Amazonast tápláló andesi folyókra tervezett duzzasztógátak sokasága a szakemberek szerint soha nem tapasztalt mértékben károsítja majd a környezetet, az erdõket és a halakat.

Az elkövetkezõ húsz évben a folyókon 151 erõmû építését tervezik, amelyek mindegyike több mint két megawatt áramot fog termelni. Ezek a beruházások mind az Amazonas-medence folyóhálózatát, mind az esõerdõket veszélyeztetik - állapították meg a washingtoni Center for Environmental Law kutatói a Die Welt címû német lap internetes kiadásának (www.welt.de) ismertetése szerint.

Egyelõre mindössze 48 ilyen léptékû duzzasztógát létezik az Amazonas andesi vízgyûjtõjében. Az újonnan tervezett erõmûvek a hat legnagyobb mellékág közül ötöt érintenek, elsõsorban Peruban és Ecuadorban, valamint Bolíviában és Kolumbiában.

A legnagyobb terhelés a perui Maranón folyón várható 81 tervezett erõmûvel, amelyek közül hat több mint ezer megawatt áramot hivatott elõállítani. A világ legbõvízûbb folyamának fõ mellékágai közül mindössze a kolumbiai Putumayo folyót nem érintik a tervek. A kutatók értékelése szerint az energetikai beruházások 47 százaléka fokozott hatást fog gyakorolni a környezetre. Negyven erõmûvet közvetlenül õslakosok települései mellé terveztek. A halak folyásiránnyal ellenkezõ irányú vonulása várhatóan zavart szenved, ahogy az üledékek szállítása is. Az erdõk területét nemcsak az elárasztás csappantja majd meg, hanem a közlekedési utak és villamos vezetékek építését megelõzõ irtások is.

Ecuador, Peru és Bolívia 2020-ig összesen 7000 megawatt kapacitással rendelkezõ erõmû építését tervezi. Az Amazonas-medence esése Brazíliában csekélyebb, ezért ott nem annyira kifizetõdõ duzzasztógátakat létrehozni. Ezt ellensúlyozandó Brazília azzal támogatja építésüket a szomszédos országokban, hogy majd energiát vásárol tõlük. Brazília maga is tervez gátakat az Amazonasra, mint amilyen például a Belo Monte: a mai napig vitatott erõmû a világ harmadik legnagyobbja lesz, ha megépül. Több tízezer embert kellene még addig áttelepíteni.

A kutatók szerint - akik észrevételeiket a PLoS One címû internetes folyóiratban fejtették ki részletesen - sürgõs feladatnak mutatkozik, hogy a duzzasztógátakat globálisan, nemzetközi szinten tervezzék meg a folyóhálózatra gyakorolt hatást is figyelembe véve. Úgy vélik, hogy a gátak "környezetbarát" renoméját is felül kellene vizsgálni. Szerintük az a nemzetközi finanszírozási rendszer, amelynek keretén belül az ipari országok klímavédelmi céljaik egy részét a szegényebb államokban végrehajtott klímabarát projektek által teljesítik, a jó szándék ellenére veszélybe sodorhatja az esõerdõket és a trópusi folyókat.

MTI

0 hozzászólás

Hozzászólások