Természetvédõkkel kötöttek megállapodást a vadászok a FeHoVán

Ünnepélyesen megnyitotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezetõ elnöke és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a 19. FeHoVát (fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás) csütörtökön Budapesten. A megnyitón két megállapodást is aláírtak: a természetvédelmi és vadgazdálkodási ágazat közös tevékenységérõl, illetve megújították a magyar kormány és a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC) közötti megállapodást.

Semjén Zsolt elmondta, egy évvel ezelõtt, ugyanitt, két dolgot hirdetett meg: egyfelõl, hogy Magyarország ismét vadászati nagyhatalom legyen, másfelõl, hogy visszaszerezzék a vadászat, a vadászok becsületét, s a társdalom különbséget tudjon tenni a puskás ember és az igaz vadász között.

Problémák azonban továbbra is vannak ? mondta, megemlítve, hogy a CIC jelezte: Magyarországon zárt térben nevelt, például hormon injekciókkal feljavított, egyedfejlõdésében manipulált kapitális õzbakokra, szarvasbikákra rendeztek fizetõs vadászatot külföldieknek, ami nemcsak állatkínzás, hanem csalás is, és nagyon súlyosan árt a magyar vadászat presztízsének, illetve veszélyezteti anyagi érdekeit.

Az ügyvezetõ elnök kifejtette, ez ellen a legkeményebb hatósági intézkedésekkel kell fellépni. Elmondta, javaslatukra a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal a rendõrségnél bûnszövetségben elkövetett állatkínzás és csalás alapos gyanúja miatt feljelentést tett.

Semjén Zsolt elmondta, cél az is, hogy lebontsák azokat a fölösleges bürokratikus elemeket, amelyeket 1957-bõl örökölt a vadászat azért, mert az akkori hatalom rettegett attól, hogy az emberek kezében vadászfegyver legyen. Ezen túlmenõen cél volt, hogy a vadászok korrekt párbeszédet kezdjenek a természetvédõkkel, az agrárgazdálkodókkal és az erdészekkel.

Emlékeztetett, az elmúlt egy évben megszültetett a vadhús szabadabb forgalmazását szabályozó rendelet, ami lehetõvé tette a vadhús árának emelkedését és a vadgazdálkodók nagyobb jövedelemhez jutását. A napokban pedig már tárgyalja a parlament az új fegyvertörvény tervezetét, ami jelentõsen csökkenti a vadászokra háruló adminisztrációs terheket. Ezen túlmenõen az új büntetõ törvénykönyvben önálló bûncselekmény lesz az orvvadászat, ami lehetõvé teszi az orvvadászokkal szembeni hatékony fellépést. A további megállapodások alapján pedig megvalósul az is, hogy az erdészek és a hivatásos vadászok a rendõrökhöz hasonló védelemben részesüljenek majd, amikor fellépnek például a falopás, vadlopás és egyéb bûncselekmények ellen.

A eseményen a kormány nevében Semjén Zsolt, a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC) képviseletében pedig Bernard Lozé elnök aláírta azt a megállapodást, amely a két fél közötti együttmûködést javítja.

A megnyitón a kormány, a civil szerveztek, a természetvédelmi és vadgazdálkodási ágazat képviselõi aláírták a vadászható fajok körére, valamint az apróvadfajok vadászati idényére, illetve egyes trófeák behozatalára vonatkozó megállapodást is.

Semjén Zsolt mindkét megállapodást történelmi jelentõségûnek nevezte. A természetvédõk és vadgazdálkodók közötti megállapodásról elmondta, korrekt egyezség született. Annak a belátása, hogy a természet folyamatosan változik, s amikor egy vadfaj létszáma lehetõvé teszi vadászhatóságát, akkor elejthetõvé kell tenni. Amikor pedig létszáma lecsökken, akkor védetté kell nyilvánítani. Hozzátette, mivel a nyári lúd bizonyos helyeken túlságosan elszaporodott, szigorú feltételek mellett lehet majd rá vadászni, miközben a lecsökkent létszámú csörgõ réce védett lesz.

Várhatóan megoldódik az erdei szalonka tavaszi vadászata is úgy, hogy a magyar vadászok lemondanak az õszi vadászatról, s a természetvédõkkel együtt kezdeményezik Brüsszelben tavaszi elejthetõségét.

Semjén Zsolt fontosnak nevezte azt is, hogy a vadászhatóságra vonatkozó döntések tudományosan megalapozattak legyenek, amit lehetõvé tesz az is, hogy a természetvédõk, a vadászok és az egyetemek közösen végzik a vadfajok monitorzását.

Fazekas Sándor arról szólt, hogy Magyarországnak páratlanul értékes vadállománya van, amit az érdekelteknek közösen kell megõrizniük. A természetvédõkkel kötött megállapodás segíti a vidékfejlesztés szakterületének összehangolását, s megnyitja az együttmûködés új lehetõségeit. Hozzátette, a megállapodás intézményi, pénzügyi, szakmai feltételeit a minisztérium dolgozza ki.

0 hozzászólás

Hozzászólások