Kihalás veszélyezteti az európai édesvízi halak egyharmadát

Brüsszel, 2011. november 22. - A mai napon közzétett új kutatási eredmények szerint Európa természeti öröksége drám ai mértékben csökken. Az Európai Vörös Lista, amely a kihalással fenyegetett fajokról a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által összeállított vörös lista részét képezi, felmérte az õshonos európai flóra és fauna jelentõs részének helyzetét. Az eredmények szerint a puhatestûek, az édesvízi halak és a szövetes növények most már a "fenyegetett" kategóriába tartoznak. A nagyjából 6000 fajra kiterjedõ felmérés rámutatott arra, hogy az édesvízi puhatestûek 44%-át, az édesvízi halak 37%-át, a kétéltûek 23%-át, a szárazföldi puhatestûek 20%-át, a csúszómászók 19%-át, az emlõsök és a szitakötõk 15%-át, a madarak 13%-át, a szaproxilofág bogárfajok 11%-át, a lepkék 9%-át és a szövetes növényfajok 467 faját veszély fenyegeti.

Janez Potoènik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa így nyilatkozott: "Európa és a világ népességének jóléte a természet által biztosított termékektõl és szolgáltatásoktól függ. Ha nem kezeljük az állománycsökkenés okait, illetve nem hozunk sürgõs intézkedéseket annak megállítására, nagy árat fizethetünk érte."

Az édesvízi puhatestûek alkotják az értékelt fajok legfenyegetettebb csoportját. Az egykor igen elterjedt spanyol gyöngykagyló ( Margaritifera auricularia ) most csak Franciaország és Spanyolország néhány folyójában található meg. Az 1980-as években szinte kihaltnak tekintették, jelenleg "súlyosan veszélyeztetett" a besorolása. A spanyol gyöngykagyló azon két faj egyike, amelyekre vonatkozóan európai szintû cselekvési terv készült. Most is folyamatban vannak olyan természetvédelmi programok, amelyek reményt keltenek a faj fennmaradásával kapcsolatban.

"A számadatok megerõsítik, hogy az európai puhatestûek állapota aggasztó - jelentette ki Annabelle Cuttelod, az Európai Vörös Lista IUCN-koordinátora. - Ha figyelembe vesszük, hogy az édesvízi halak és a kétéltûek helyzete is súlyos, láthatjuk, hogy Európa édesvízi ökoszisztémáit komoly veszélyek fenyegetik, amelyek elhárítására azonnali természetvédelmi intézkedéseket kell hozni."

Az édesvízi halak állapota is aggasztó, amit fõleg a környezetszennyezés, a túlhalászás, az élettér zsugorodása és a nem õshonos fajok térhódítása okozott. A tokfélék különösen veszélyeztetettek, mivel a nyolc európai tokfaj közül hét most már "súlyosan veszélyeztetett" besorolású.

A szövetes növények kate góriájába tartoznak a haszonnövények vadon termõ rokonai, amelyek ugyan létfontosságúak az élelmiszerbiztonság szempontjából, természetvédelmi szempontból gyakran mellõzöttek. A súlyosan veszélyeztetett Beta patula a termesztett répafélék közeli vadon élõ rokona, amely fontos génforrás a vírusokkal szembeni ellenállóképesség fokozása szempontjából. Más termesztett növények közül a cukorrépa, a búza, a zab és a saláta természetvédelmi helyzete is aggasztó, amelyek gazdasági szempontból fontos haszonnövények Európában.

Mindazonáltal vannak jó hírek is, és a felmérés kihangsúlyozza a jól kialakított természetvédelmi intézkedések sikerét. Számos faj, amely az uniós élõhelyvédelmi irányelv révén védelmet élvez, és amelynek élõhelye a védett területek Natura 2000 elnevezésû hálózatán belül található, most nagyobb túlélési esélyekkel rendelkezik. A Centranthus trinervis, egy Korzikán õshonos növény besorolása "súlyosan veszélyeztetett"-rõl "veszélyeztetett"-re változott annak köszönhetõen, hogy a faj egyetlen ismert élõhelye szigorú védelemben részesült. Ezen túlmenõen az invazív fajok - például növények, kecskék és patkányok - visszaszorítása az utóbbi 10 évben kedvezõ hatást gyakorolt a Madeirán élõ, veszélyeztetett szárazföldi csigák többségére.

Háttér-információk

Az Európai Vörös Lista - amely ugyanolyan kritériumok szerint készül, mint a kihalással fenyegetett fajok tekintetében az IUCN által összeállított vörös lista, de csak Európára vonatkozik - nagyjából 6000 Európában élõ faj (emlõsök, hüllõk, kétéltûek, édesvízi halak, lepkék, szitakötõk, valamint a bogarak, puhatestûek és szövetes növények meghatározott csoportjai) természetvédelmi helyzetérõl ad áttekintést. A lista azonosítja a regionális szinten kihalással veszélyeztetett fajokat azért, hogy természetvédelmi intézkedéseket lehessen hozni helyzetük javítására. Az Európai Vörös Listát elsõsorban az Európai Bizottság finanszírozza. A fajokat a nyolc veszélyeztetettségi kategória egyikébe sorolják. A "súlyosan veszélyeztetett", "veszélyeztetett" vagy "sebezhetõ" kategóriába sorolt fajokat átfogóan "fenyegetett" fajoknak hívjuk.

A lista összeállításában az IUCN Global Species Programme, az IUCN európai regionális hivatala, az IUCN Species Survival Commission és annak európai hálózata, valamint néhány partner, a Butterfly Conservation Europe, a European Invertebrates Survey és a berni Természeti Múzeum (Svájc) vett részt.

Az EU az idén májusban elfogadott új biodiverzitási stratégiával reagál az édesvízi halakat, a puhatestûeket és a biológiai sokféleség más formáit fenyegetõ veszélyekre. Az ambiciózus új stratégia arra irányul, hogy az EU-ban 2020-ig megállítsa a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenését. Hat fõ cél és 20 cselekvés szerepel benne, amelyek mind elõsegítik, hogy Európa megvalósítsa célkitûzését. A célok az alábbiakra terjednek ki:

- az uniós természetvédelmi jogszabályok teljes körû végrehajtása a biológiai sokféleség védelme érdekében,
- az ökoszisztémák hatékonyabb védelme és a zöld infrastruktúra fokozottabb használata,
- fenntarthatóbb mezõgazdaság és erdészet,
- a halállományokkal folytatott jobb gazdálkodás,
- az invazív idegen fajok szigorúbb ellenõrzése,
- nagyobb uniós hozzájárulás a biológiai sokféleség globális csökkenésének megfordításához.

Európai Bizottság

0 hozzászólás

Hozzászólások